"Az új villa hatalmas volt, magas, négyszögletes, velencei stílusú kastély, fakult nárciszsárgra falakkal, zöld zsalukkal és rókavörös tetővel. Egy tengerre néző dombon állt, körülötte kócos olajfaligetek és csöndes citrom- és narancskertek. Az egész hely fölött ódon mélabú lebegett, a ház falai repedeztek és málladoztak, az óriási szobák visszhangoztak, a verandákon kupacokban állt a tavalyi avar, a futónövények és a szőlő benőtték, hogy az alsó szobákban állandó zöld félhomály derengett. Téglafalas, roskadt kis kert terült el a ház oldalának hosszában, kovácsoltvas rácsát ragyásra marta a rozsda. Rózsa, kökörcsin és muskátli nőtt összevissza a begyepesedett ösvények között, és a borzas, ápolatlan mandarinfákat úgy beborították a virágok, hogy illatuk már szinte terhes volt. A kert mögött a gyümölcsös békés és csendes volt, csak a méhek döngtek, és néha csattant fel madárhang a lombok között. A ház és környéke csöndesen, bánatosan pusztult, elfeledve hevert a domboldalon, s lebámult a csillogó tengerre és Albánia sötét, kopasz dombjaira. Olyan volt ez a ház és környéke, mintha félig álomba merült volna. Ott hevert kábultan a tavaszi napfényben, átadva magát a mohának, páfránynak és az apró gombák seregének."
A néhai "nárciszsárga" villa elhagyatottan, szomorúan áll a tengerparton.
Kontokáliban a Lazzaretto szigettel szemben található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése